1710. nap: "Ha hallgatjuk az Urat, az fényt hoz a szívünkbe és az életünkbe."
A Szentatya ma megosztott gondolatai Krisztus királyságának megvalósulása felé vihetnek bennünket...
"A mai liturgia evangéliumában (Jn 18,33–37) Jézust Poncius Pilátus előtt látjuk: átadták Jézust a római helytartónak, hogy halálra ítélje. Kettejük között – Jézus és Pilátus között – azonban rövid párbeszéd kezdődik. Pilátus kérdései és az Úr válaszai révén különösen két szó alakul át, kap új értelmet. Két szó: a király és a világ szó.
Pilátus először azt kérdezi Jézustól: "Te vagy-e a zsidók királya?" (Jn 18,33). A birodalom tisztviselőjeként gondolkodva meg akarja érteni, hogy az előtte álló ember fenyegetést jelent-e. Számára egy király olyan hatalmasság, aki összes alattvalója felett uralkodik. Ez fenyegetést jelentene számára, nemde? Jézus azt állítja magáról, hogy király, igen, de egészen más módon! Jézus király, amennyiben tanú: ő az, aki az igazságot mondja (vö. Jn 18,37).
Jézusnak, a megtestesült Igének a királyi hatalma az ő igaz szavában, az ő hatékony szavában rejlik, mely átalakítja a világot.
Világ: ez a második mozzanat. Poncius Pilátus "világa" az a világ, ahol az erősek győzedelmeskednek a gyengék felett, a gazdagok a szegények felett, az erőszakosak a szelídek felett, vagyis az a világ, amelyet sajnos jól ismerünk. Jézus király, de az ő országa nem abból a világból, de nem is ebből a világból való (Jn 18,36). Jézus világa ugyanis az új világ, az örök világ, amelyet Isten mindenki számára készít azzal, hogy életét adja üdvösségünkért. Ez a mennyek országa, melyet Krisztus a kegyelem és az igazság kiárasztásával a földre hoz (vö. Jn 1,17). A világ, amelynek Jézus a királya, az isteni szeretet erejével váltja meg a gonosz által tönkretett teremtést. Jézus megmenti a teremtett világot, mert Jézus felszabadít, Jézus megbocsát, Jézus békét ad és igazságot szolgáltat. "De vajon igaz ez, atyám?" – "Igen." Milyen a lelked? Van benne valami teher? Valami régi bűn? Jézus mindig megbocsát.
Jézus nem fárad bele a megbocsátásba. Ez Jézus királysága. Ha van valami rossz benned, kérj bocsánatot! Ő mindig megbocsát!
Testvéreim, Jézus nagyon közelről beszél Pilátushoz, de ő távol marad tőle, mert egy másik világban él. Pilátus nem nyílik meg az igazságra, pedig az ott van előtte. Keresztre feszítteti Jézust, és elrendeli, hogy írják a keresztre: "a zsidók királya" (Jn 19,19), de anélkül, hogy megértené e szavak jelentését. Pedig Krisztus eljött a világba, ebbe a világba: aki az igazságból való, meghallja az ő szavát (vö. Jn 18,37). Ez a világmindenség királyának hangja, aki megment bennünket.
Testvéreim, ha hallgatjuk az Urat, az fényt hoz a szívünkbe és az életünkbe. Próbáljuk meg tehát megkérdezni magunktól, mindenki a szíve mélyén kérdezze meg magától: mondhatom-e, hogy Jézus a "királyom"? – Vagy más "királyok" vannak a szívemben? – Milyen értelemben lehet a királyom? Az ő igéje-e az útmutatóm, a bizonyosságom? Látom-e benne Isten irgalmas arcát, aki mindig megbocsát, aki vár bennünket, hogy megbocsásson nekünk?
Kérjük együtt Máriát, az Úr szolgálóleányát, miközben reménykedve várjuk Isten országát!"
Forrás: Magyar Kurír