1668. nap: „Kockáztassuk meg a szeretetet...”
Ferenc pápa a szentmise evangéliuma alapján arról elmélkedett, hogy az igazi boldogságot nem e világ javai adják, hanem az Úr szerete és tanítása. Arra hív, hogy merjünk kockáztatni és lépjünk ki a komfortzónánkból!
"A mai liturgia evangéliuma (Mk 10,17–30) egy gazdag emberről szól, aki odafutott Jézushoz, és megkérdezte tőle: "Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?" (Mk 10,17). Jézus arra biztatja, hogy hagyjon el mindent, és kövesse őt, de ő szomorúan távozott, mert – mondja a szöveg – "nagy vagyona volt" (Mk 10,23). Mindent elhagyni nagyon nehéz.
Két mozgását láthatjuk ennek az embernek: az elején fut, hogy Jézushoz menjen; a végén azonban szomorúan távozik. Először odafut, aztán elmegy. Időzzünk el ennél!
Először is ez az ember futva megy Jézushoz. Mintha valami a szívében sürgetné: valóban, bár nagy vagyona van, elégedetlen, nyugtalanságot hordoz magában, teljesebb életet keres. Ahogy a betegek és a megszállottak gyakran teszik (vö. Mk 3,10; 5,6) - látjuk az evangéliumban -, ő is a Mester lábaihoz veti magát; gazdag, mégis gyógyulásra szorul. Gazdag, mégis gyógyításra szorul! Jézus szeretettel néz rá (Mk 10,21); majd "terápiát" javasol neki: adja el mindenét, amije van, ossza szét a szegények közt, és kövesse őt. De ezen a ponton váratlan végkifejlet következik: ez az ember elszomorodik, és elmegy! Amilyen nagy és heves volt a vágya, hogy találkozzon Jézussal, olyan hideg és gyors a tőle való távozása.
Mi is szívünkben hordozzuk a boldogság és az értelmes élet iránti csillapíthatatlan vágyat; ugyanakkor beleeshetünk annak a tévképzetnek a csapdájába, hogy a válasz az anyagi javak birtoklásában és a biztonságot adó földi keretekben rejlik. Jézus ezzel szemben vissza akar vezetni bennünket vágyaink igazságához, és fel akarja fedeztetni velünk, hogy valójában a jó, amire vágyunk, az maga Isten, az ő irántunk tanúsított szeretete és az örök élet, amelyet ő és csakis ő adhat meg nekünk.
Az igazi gazdagság az, hogy az Úr szeretettel tekint ránk – ez a nagy gazdagság! –, ahogy Jézus teszi azzal az emberrel, és hogy szeretjük egymást és életünket másoknak ajándékozzuk. Testvéreim, ezért Jézus arra hív bennünket, hogy kockáztassunk, "kockáztassuk meg a szeretetet": adjunk el mindent, hogy a szegényeknek adhassuk, ami azt jelenti, hogy le kell vetkőznünk önmagunkat, meg kell válnunk hamis biztosítékainktól, oda kell figyelnünk a rászorulókra, és meg kell osztanunk javainkat, nemcsak a dolgainkat, hanem azt, amik vagyunk: a tehetségeinket, a barátságunkat, az időnket és így tovább.
Testvéreim, ez a gazdag ember nem akart kockáztatni. Mit kockáztatni? Nem akarta kockáztatni a szeretetet, és szomorúan távozott. És mi a helyzet velünk? Kérdezzük meg magunktól: mihez ragaszkodik a szívünk? Hogyan csillapítjuk az élet és boldogság iránti éhségünket? Tudunk-e osztozni a szegényekkel, a nehéz helyzetben lévőkkel, azokkal, akiknek arra van szükségük, hogy meghallgassák őket, akiknek egy mosolyra van szükségük, akiknek egy olyan szóra van szükségük, mely segíti őket visszanyerni reményüket?
Ne felejtsük el: az igazi gazdagságot nem az e világi javak jelentik, az igazi gazdagság az, hogy Isten szeret bennünket, és megtanulunk úgy szeretni, mint őt.
És most kérjük Szűz Mária közbenjárását, hogy segítsen felfedeznünk Jézusban az élet kincsét!"
Forrás: Magyar Kurír