1647. nap: "Te azért élsz, mert befogadtak téged!"

A Szentatya a vasárnapi evangélium alapján arról elmélkedett, hogy adjuk oda életünket a mások felé való szolgálatra, váljunk kicsivé!

"A mai liturgia evangéliumában (Mk 9,30–37) Jézus bejelenti, mi fog történni vele élete csúcspontján: "Az Emberfiát – mondja Jézus – az emberek kezére adják, megölik, de miután megölték, harmadnapra feltámad" (Mk 9,31). A tanítványoknak azonban, miközben követik a Mestert, valami más van a fejükben, és más van az ajkukon. Amikor Jézus megkérdezi tőlük, miről beszéltek, nem válaszolnak.

Figyeljünk fel erre a hallgatásra: a tanítványok azért hallgatnak, mert azon vitatkoztak, ki a legnagyobb közülük (vö. Mk 9,34). Szégyenből hallgatnak. Micsoda ellentétben áll ez az Úr szavaival! Miközben Jézus saját életének értelmét tárja fel előttük, ők hatalomról beszélnek. Most tehát a szégyen bezárja a szájukat, ahogyan korábban a gőg bezárta a szívüket. Jézus mégis nyíltan válaszol az útközben suttogott szavakra: "Ha valaki első akar lenni, legyen mindenki között az utolsó" (vö. Mk 9,35). Nagy akarsz lenni? Válj kicsivé, állj mindenki szolgálatára!

Jézus egy egyszerű, mégis meghatározó kijelentéssel megújítja életmódunkat. Megtanít arra, hogy az igazi hatalom nem az erősebb uralkodásában rejlik, hanem a gyengébbekről való gondoskodásban. Az igazi hatalom a leggyengébbekkel való törődés, ez tesz naggyá téged!

Ezért hív oda a Mester egy gyermeket: a tanítványok közé állítja, megöleli, és azt mondja: "Aki befogad egy ilyen gyermeket az én nevemben, engem fogad be" (Mk 9,37).

A gyermeknek nincs hatalma: a gyermeknek szüksége van.

Amikor gondoskodunk az emberről, elismerjük, hogy az embernek mindig életre van szüksége.

Mi, mindannyian azért vagyunk életben, mert befogadtak bennünket – te azért élsz, mert befogadtak téged! –, a hatalom viszont elfeledteti velünk ezt az igazságot. Ezért uralkodókká válunk, nem pedig szolgákká, s éppen a legkiszolgáltatottabbak isszák meg ennek a levét: a kicsinyek, a gyengék, a szegények.

Testvéreim, hányan szenvednek és halnak meg hatalmi harcok miatt! Olyan életek ezek, amelyeket a világ elutasít, ahogy Jézust is elutasította, olyanokról van szó, akiket kirekesztenek, akik meghalnak… Amikor Jézust az emberek kezébe adták, nem ölelést talált, hanem keresztet. Az evangélium mégis élő és reményteli üzenet marad: ő, akit elutasítottak, feltámadt, ő az Úr!

Most, ezen a szép vasárnapon megkérdezhetjük magunktól: felismerem-e Jézus arcát a kicsinyekben? Gondoskodom-e felebarátomról, nagylelkűen szolgálva? És köszönetet mondok-e azoknak, akik gondoskodnak rólam?

Kérjük együtt Máriát, hogy hozzá hasonlóan mi is mentesek legyünk az önteltségtől és készek legyünk a szolgálatra!"

Forrás: Magyar Kurír